Kamerás drón elérhető áron
A technika és a piac rohamos fejlődésével, ma már nem vágyálom egy drón beszerzése, akkor sem, ha éppen magáncélra szeretnénk azt felhasználni. Pár tízezer forintért már kaphatunk akár kamerás drónt is „magáncélokra”, százezer forintos nagyságrendben pedig profi készüléket vehetünk, profi kamerával.
Egyre gyakoribb, hogy tömegrendezvényeken vagy akár hétvégén a parkban, drón tűnik fel fölöttünk a levegőben – azonban eljött az idő, amikor ez, akár a kertünkben is előfordulhat.
Óriási üzleti igény
Az elmúlt egy évben sorjáztak a drónokkal kapcsolatos hírek, és nem csupán katonai, biztonsági területről, hanem az üzleti életből is. Idén tavasszal például az Amazon engedélyt kapott az amerikai légügyi hatóságtól (FAA), hogy megkezdje webáruháza csomagszállító drónjainak tesztelését. A mai amerikai szabályozás szerint még tilos a drónokat kereskedelmi célokra használni.
Sajtóhírek szerint a Google vagy a UPS futárszolgálat is saját drón flottát akar építeni. Tavaly ősszel a német posta csomagküldő szolgálata (a DHL), az Északi-tenger déli peremén elterülő Juist sziget patikájába „menetrendszerűen” gyógyszert kezdett szállítani – drónnal. Mindezt kísérleti alapon, egyedi engedéllyel, ugyanis a hasonló szolgáltatások az EU-ban üzemszerűen még nem működhetnek.
A mezőgazdaságban, meteorológiában is használnak drónokat, de egységes szabályozás nincs.
Szabályzás és a bürokrácia útvesztői
Uniós szinten tavaly tavaszi az utolsó hír: az Európai Bizottság a polgári célokra használt drónok működtetését szabályozó új, szigorú előírások bevezetésére tett javaslatot – de azóta nincs folytatás.
Hazánkban tavaly ősszel röppent fel a hír, hogy „szinte kész” az egységes szabályozás – de az elfogadásáról azóta sem jelentek meg információk. Idén, május 22-én Seszták Miklós fejlesztési miniszter ezt válaszolta egy parlamenti képviselő kérdésére: „A pilóta nélküli légi járművek szabályozására vonatkozó koncepció kidolgozás alatt áll. [...] A tervezetet majd szakmai és társadalmi egyeztetésre bocsátjuk.”
A miniszteri válasz szerint a „szabályozásnak le kell fednie a néhány percig repülni képes, akár pár dekagrammos szerkezeteket (pl. quadrocopterek) és a 100–150 kg tömegű légi járműveket is.” Ma nemzeti hatáskörbe a 150 kg alatti drónok szabályozása tartozik, a nehezebbekre uniós szabályozás van hatályban.
Hazai szabályok
Az 1995-ös légügyi törvény alapján illegális, ha valaki a saját kertjében reptet egy ilyen szerkezetet, vagy ezzel készít felvételeket. Azt a hatóságok is elismerik, hogy ez nem életszerű, ezért nem is igazán büntetnek. Így a drónozás ma „féllegális”. Minden reptetésre engedélyt kellene kérni. Van olyan űrlap a hatóság honlapján, amelynek kitöltésével a 30 napos válaszadási határidő csökkenthető, sokan használják is, de a többség nem.
A nagy port kavart drónos esetek közé tartozik a május közepén hozott döntés, mikor is a Hungaroringről kitiltották a drónokat: azaz, a Forma–1-es pályára sem bevinni, sem „beröptetni” nem szabad semmilyen távirányítású légi eszközt.
Egy másik esetben kézműtétre kényszerült a popsztár Enrique Iglesias, aki ujjsérülést és csonttörést szenvedett mexikói koncertjén, amikor egy drónt próbált elkapni. A gép a tömegről készített felvételeket a koncert során – az nem derült ki, hogy egy fotósé, nézőé vagy a biztonságiaké volt-e.
A kínai egyetemi felvételik tisztaságát drónok segítségével is igyekeztek biztosítani. A 9 millió tanuló életét meghatározó vizsgán a drónok nemcsak a diákokat, hanem a vizsgaközpontok helyszínéhez közeli légteret is figyelték, hogy kiszűrjék a szokatlan jeleket, az esetleges puskázók adatforgalmát.
Forrás: Metropol.hu